Péntektől tegnapig tartott a 16. Nyelvparádé a budapesti Millenáris Parkban. A nyelvtanulási lehetőségek vására idén is rengeteg érdeklődőt vonzott.

Haladókat is vártak

A kiállítók többsége angol nyelvtanulási lehetőségeket ajánlott, a nyelvkurzusok mellett külföldi tanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával is várták a látogatókat. Sok érdeklődőt vonzottak az alternatív nyelvtanulási módszerek: az angol szókincs- és nyelvtantanító applikáció, a beszédalapú, kommunikációs stratégiák elsajátítására irányuló tréningek, vagy az a portál, amely érdekes cikkek és képes-hangos, személyre szabott szótár segítségével fejleszti a nyelvtudást.

Nemcsak az iskoláskorúak és a felnőttek találhattak maguknak nyelvtanulási lehetőséget, hiszen indítanak kurzusokat gyerekeknek és az idősebb, 50 év feletti korcsoportnak is. A haladó nyelvtanulók, illetve az ismereteiket szinten tartani vágyók rengeteg idegen nyelvű könyv közül válogathattak, az angol kiadványok mellett német, francia, spanyol, olasz vagy akár orosz nyelvűeket is lehetett találni.

Nyelvvizsga-statisztika (2006– 2014)


Forrás: Oktatási Hivatal, Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ

A nyelviskolák és könyvkiadók mellett a külföldi cserediákprogramokat, nyelvtanulással egybekötött munkalehetőséget – például bébiszitterkedést – biztosító kiállítók is jelen voltak. Ők főként a fiatalabb korosztályt vonzották, és nemcsak az egyetemisták, hanem a középiskolások számára is kínáltak kiutazást. A leggyakrabban tanult idegen nyelvek mellett a török, a holland és a japán nyelvet népszerűsítőkkel is találkozhattak a látogatók.

A kulcs a motiváció

Sokszor takarózunk azzal, mennyire nehéz magyarként megtanulni egy idegen nyelvet. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint például egy spanyol vagy portugál ember természetesen könnyebben megtanul egy, a saját nyelvéhez hasonló nyelvet, de németül vagy angolul ugyanannyira nehéz megtanulniuk, akárcsak nekünk.



– Magyarként nem vagyunk jelentős hátrányban a nyelvtanulás terén. Tapasztalatom szerint a kellő motiváció a legfontosabb, hogy ne leküzdhetetlen akadálynak lássuk egy új nyelv elsajátítását – fogalmazott az egyesület elnöke.

Jelentős átalakulás

A magyarok nyelvtudása erőteljes és gyors változás alatt áll a 2000-es évekhez képest, különösen az elmúlt két évben tapasztalható jelentős átalakulás. Míg korábban csak egy szűk réteg gondolta fontosnak a nyelvismeretet, mára a lakosság döntő többsége tudja, hogy bármikor szüksége lehet az alapvető nyelvtudásra. – Főként a munkaerő-áramlás miatt nőtt az igény a nyelvtanulásra – magyarázta Rozgonyi Zoltán –, mely megmutatkozik a nyelvvizsgázók hozzáállásában is, a korábbi jelentős csökkenés után pedig számuk már stabil.



A nyelvvizsgák közül különösen megnőtt a kereslet azok iránt, melyet külföldön is elfogadnak. A legnépszerűbb idegen nyelv még mindig az angol, melyet a német követ. Sokan tanulnak franciául, olaszul és spanyolul is, de jellemzően inkább csak második idegen nyelvként.

Gyenge eredmény

A 2011-es népszámláláson a lakosság 22,3%-a (2 220 807 fő) mondta azt, hogy anyanyelvén kívül más nyelvet is beszél. Ez az arány tíz évvel korábban 19,2% volt.

Az Európai Unióban sereghajtó Magyarország: az Eurobarométer 2012-es felmérése szerint 35% beszél idegen nyelveket. Románia, Bulgária, Lengyelország és Csehország is 50% körüli aránnyal áll. Az uniós átlag 54%.

Hasonlóan negatív képet mutat az Eurostat 2011-es felmérése is. Az általános iskolai, alacsonyabb képzettségűek körében 83%-os az angolt tanultak aránya, a magyaroknál ugyanez 48%. Az angolul tudók negyede beszéli tökéletesen a nyelvet.