Átalakították a vagyonosodási vizsgálatokra vonatkozó szabályokat. Enyhít és szigorít is az új ellenőrzés.

Januártól az adóhatóság csak akkor indíthat vagyonosodási vizsgálatot egy magánszemély ellen, ha az érintett saját maga kezdeményezi az ellenőrzést vagy vagyon elleni bűncselekmény gyanújával nyomoznak ellene. Ez azt jelenti, hogy megszűnik az állampolgári bejelentés rendszere, amelyben bárki kérhette a vagyonosodási vizsgálat lefolytatását valakivel szemben. 

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese, az adóhatóság átalakításáért felelős kormánybiztos azt mondta: a változtatásra azért van szükség, mert a vagyonosodási vizsgálat nem érte el a célját, bejelentéseket, a versenytárs feljelentését hozta felszínre, amely nem kívánatos. 

A miniszterhelyettes szerint azokat kell eljárás alá vonni, akiknél egyértelmű, hogy a törvények megsértésével, az adó elcsalásával tudtak gazdagodni. Fölösleges olyan átlagembereket vegzálni, tette hozzá, akik nem biztos, hogy hosszú időre visszamenőleg forintra igazolni tudják a vagyonukat, vagy nincsenek már meg az ehhez szükséges dokumentációk. Ám a rendszer sok ilyen személyt is utolért.

Kicsik és nagyok

– Ezután is fel lehet jelenteni bárkit az adóhivatalnál, de csak bizonyítékokkal alátámasztva – mondta Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda munkatársa, aki látott már 140 milliós adókülönbözet befizetéséről szóló csekket. A közgazdász szerint a változás szigorítást és enyhítést is jelent. 

Azoknál az átlagembereknél, akik zsebbe kapják a fizetésük egy részét, nem valószínű, hogy vizsgálódna a NAV például egy autóvásárlás esetén. Nagyobb visszaélés gyanúja esetén viszont sokkal keményebbé válik az eljárás, hiszen büntetőügy is kapcsolódik hozzá. Az érintettek így mielőbb szabadulnának a büntetőügytől, és nagyobb eséllyel ismerhetik el és fizetik meg az adókülönbözetet.

Bizonyítási kényszer

Kocsis Zoltán megjegyezte: vagyonosodási vizsgálat nevű ellenőrzés nem is létezik, hivatalosan a személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatának nevezik, amely három részből áll. Az adóhatóság átnézi, jó-e a bevallás, megvannak-e a szükséges dokumentumok, helytállóak-e az adókedvezmények. Ezután a bankszámlát ellenőrzik, van-e problémás tétel, például ki nem számlázott céges pénz vagy kölcsön. Ezt a két fázist „vagyonosodási vizsgálat” nélkül is lefolytathatják.

A harmadik részben vagyonmérleget állítanak fel, amely során a készpénzes bevételeket és kiadásokat nézik, aminek az a célja, hogy ne lehessen mindenféle „bemondott” pénzforrásra hivatkozni. Baráti kölcsön esetén például a hitelezőt is ellenőrizhetik. Ez tulajdonképpen a becslési rész, amelyet a jövőben csak nyomozás esetén lehet elrendelni. Érdekessége ennek a szakasznak, hogy a bizonyítási kényszer az adózót terheli. 

Kocsis Zoltán figyelmeztetett, hogy ez azért fontos, mert az ellenőrzések során sokan semmilyen dokumentumot nem adtak át a NAV-nak, abban bízva, hogy úgy biztos nem találnak semmit. Csakhogy éppen azokkal lehetett volna bizonyítani a jövedelem törvényes eredetét.

Szándék kérdése

Az ellenzéki politikusok azt kifogásolják, hogy így nem lesz lehetőségük kivizsgáltatni a közszereplők vagyongyarapodását. Az új szabályozás januári hatálybalépése előtt ezért az Együtt vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett az összes kormánytag ellen annak érdekében, hogy a kormánytagokra és a családtagjaikra vonatkozó konkrét adatokhoz is hozzájuthassanak. A Jobbik szerint a kormány dupla mentőövet adott a korrupt politikusoknak és gazdasági vezetőknek, mivel kifelejtette a korrupciós bűncselekményeket a vagyonosodási vizsgálatok indításának lehetséges okai közül. 

Egy név nélkül nyilatkozó adószakértő szerint a módosítás teret enged annak, hogy akit nem akarnak ellenőrizni, azt nem is fogják, mondván: nincs nyomozás ellene. Ám ha erős a szándék a vizsgálatra, akkor könnyen „el lehet intézni házon belül” egy nyomozást, hisz számos gazdasági bűncselekményben a NAV-nak nyomozóhatósági jogköre van.

metropol.hu