Érdekesség, hogy Bulgáriában kevesebb mint a felét kellett átlagosan fizetni a termékekért, mint az Unió átlaga, 48 százalékos volt az árszínvonal. A legdrágább egyértelműen Dániában az élet, ahol az uniós átlag 138 százalékát tették ki az árak. Az Unión kívüli vizsgált országok közül azonban Svájc és Norvégia is drágább ennél. Nem várt fejlemény, hogy a régióban a horvát árak elég magasak a fejlettségükhöz képest, Szlovákiában pedig az EU-átlag hetven százalékát közelítik az árak.
Az emberek számára a leginkább húsbavágó téma természetesen az élelmiszerek európai árszínvonala, nem véletlen, hogy a közösségi oldalakon több olyan bejegyzés is nagy népszerűségnek örvend, melyekben magyar és nyugat-európai bevásárlási listákat hasonlítanak össze. Ezek az önkéntes "felmérések" sokszor arra az eredményre jutnak, hogy még Németországban is olcsóbb az élet, azonban az Eurostat számai ezt nem támasztják alá. Az adatok szerint ugyanis Magyarországon az uniós átlag 76 százalékába kerülnek az élelmiszerek, ami Lengyelország, Románia és Bulgária után a negyedik legalacsonyabb. Az összesített listához hasonlóan az élelmiszerek esetében is az az egyik meglepetés, hogy Horvátország az uniós átlag 90 százalékán áll, amivel drágább, mint Szlovákia. Az élelmiszerekért is Dániában kell a legtöbbet fizetni, az átlag 139 százalékán áll náluk az árszínvonal.
Az alkohol- és dohánytermékekért Bulgáriában kell a legkevesebbet fizetni, ott az átlag 58 százaléka volt 2014-ben az árszínvonal. Mögötte viszont a magyar árak állnak az EU-átlag 65 százalékával. Vagyis hiába emelkedett az elmúlt években többször is a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adója, a hivatalos adatok azt mutatják, hogy még Romániában is drágábbak ezek a termékek. A káros szenvedélyek hódolói egyértelműen Írországban és az Egyesült Királyságban járnak a legrosszabbul, ott több mint másfélszeresét kell fizetniük az európai átlagnak.
A harmadik vizsgált kategória a ruházkodási cikkek, ahol az egyébként összességében legolcsóbbnak számító Bulgária is drágább, mint Magyarország. Nálunk az EU-átlag 70 százalékát kell fizetni az üzletekben, miközben a legdrágább Dánia és Svédország, ahol az átlag 120 százalékát érte el tavaly az árszínvonal.
A magyar árak az elektronikai termékek esetében zárkóztak fel leginkább Európához, a háztartási elektronikai cikkek ára 91 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, de még ez is a második legalacsonyabbnak mondható holtversenyben Bulgáriával és Luxemburggal. Ennél csak a csehek és a lengyelek 85 százalékos aránya maradt el. Az egyébként is megállapítható, hogy ebben a kategóriában a legkisebbek a különbségek az Unión belül, ami nem véletlen, hiszen ez az úgynevezett kereskedhető (tradable) cikkek köre az, ami hagyományosan a legkisebb szórást mutatja, mivel ebben az iparágban jellemzően nagy nemzetközi cégek uralják a piacot, és minden országban hasonló árszínvonalat állapítanak meg, legfeljebb az árfolyamhatások okozhatnak eltéréseket.
A közlekedési eszközök esetében is Közép-Kelet-Európa számít a legolcsóbbnak, hiszen a cseheknél az uniós átlag 75 százalékát érte el az árszínvonal ebben a kategóriában, míg a bolgároknál és a lengyeleknél 83 százalék volt ez az arány, ami csak egy hajszállal volt alacsonyabb a magyar 84 százaléknál.
Az európai áraktól a leginkább az éttermek és a szállodák esetében van lemaradva Magyarország, az 51 százalékos arány az átlaghoz képest a második legalacsonyabb volt 2014-ben a 46 százalékos bolgár statisztika mögött. Az éttermek és a szállodák is Dániában kerülnek a legtöbbe, ott majdnem az EU-átlag másfélszeresét kell fizetni értük.
http://www.portfolio.hu