Eddig a vásárlásokat a készpénz mellett szinte kizárólag csak bankkártyás fizetéssel lehetett kiegyenlíteni, a bankkártya megkerülhetetlen eszköznek bizonyul a mai napig is. (A banki előreutalás kevés esetben opció.) Akármilyen trendi és modern fizetési mód is jelent meg, mind mögött a legvégén egy bankkártya állt, esetleg egy előre feltöltött egyenleg terhéig lehetett csak vásárolni, amit legtöbbször szintén bankkártyával lehetett feltölteni.
Ez nagyon kényelmes állapot a bankkártya-társaságoknak és elég költséges a kereskedőknek és így áttételesen a vásárlóknak is.
Két dolog történt a közelmúltban, ami kikényszerítheti ennek megváltozását.
Az egyik az uniós rendelet, miszerint a bankoknak hozzáférést kell adniuk a számlaadatokhoz a megfelelően biztonságos harmadik partner részére.
A másik pedig az MNB rendelete, ami jövő nyár közepéig adott haladékot a bankoknak, hogy lehetővé tegyék minden 10 millió forint alatti tranzakció esetén az öt másodpercen belüli teljesítést minden nap minden percében.
További előny lesz, hogy nem kell tudnom a címzett számlaszámát, elég lesz az e-mail címe, telefonszáma esetleg cégeknél az adószáma.
Így már bárkinek bármikor tudok azonnal utalni, akár a pénztárnál is tudok fizetni azonnali átutalással, feleslegessé válik a bankkártya és annak minden költsége is. (A bankkártya-elfogadás jellemző közvetlen költsége 2%, amit bár a kereskedő fizet, de természetesen érvényesíti a vételárban is.)
Megnyílik az út az olyan rendszerek előtt is, mint például a kínai Alipay vagy WeChat, amelyek bankkártya nélkül teszik lehetővé az egymás közötti fizetést. Bárki lehet pénzelfogadó és küldő is. Európai szemmel meglepő, hogy Kínában az utcazenész nem az aprót gyűjti a gitártokba, hanem kirak egy QR kódot és mindenki beszkennelve a kódot a mobiljával tud aprót küldeni a zenésznek. De ugyanezt a kódot látjuk a halas kofánál is a piacon és mindenhol, ahol csak fizetni szeretnénk.
Naponta(!!!) 520 és 900 millió felhasználó használja csak ezt a két rendszert, tavaly év végén negyed év alatt 5,9 ezer milliárd dolláros forgalmat bonyolított a két rendszer. (Az Apple Pay, Google Pay és a többiek sehol nincsenek ebben a ligában.)
A külföldieknek egyre nagyobb gond fizetni Kínában, mert a bankkártyát, különösen a külföldi kibocsátásút nem használják vagy nem fogadják el, de a készpénzt is egyre több helyen elutasítják.
Nem csak maga a pénzforgalom hatalmas üzlet a kínai szolgáltatóknak, hanem az információ is, hogy tudják, hogy ki, hol, mit és mennyiért vásárolt. Nem véletlenül tolonganak sokan ezen a piacon, ezek az információk a mai digitális világban többet érnek, mint a pénzforgalmi jutalék maga. Mennyit ér a Facebook az egymilliárdos felhasználói számával? S akkor a WeChat a hasonló nagyságrendű felhasználóival, akiknek az összes vásárlását és minden vásárlási szokását is ismeri?
Ami igazán ijesztő a rendszerben a nyugati bankoknak és kártyatársaságoknak, hogy kiderült, tökéletesen működik a fizetési rendszer nélkülük is. Bankkártya nem szükséges, az egész rendszer fényévekkel olcsóbb és modernebb.
Ezzel az azonnali átutalással, ami jövőre lesz kötelező idehaza a bankoknak, az ilyen rendszerek felé léptünk közelebb. Persze kérdés, lesz-e tőkeerős piaci szereplő, akinek érdeke lesz elterjeszteni egy hasonló új rendszert a mostani rendszerek ellenében.
A bankkártya-elfogadás elterjesztésére több száz, ha nem ezer milliárdot költöttek eddig harminc év alatt az állam, a bankok és a kártyatársaságok közösen és a legújabb adatok alapján a fizetések négyötöde még mindig készpénzben történik a darabszám alapján, de összegben is háromnegyed részük készpénzes idehaza.
Ezért komoly változást csak tőkeerős piaci szereplő tud elérni, de reméljük hamarosan lesz olyan, aki komoly anyagi lehetőséget lát egy új fizetési mód bevezetésében.
kiszamolo.hu