Mit lehet cserélni?
A ruházati termékeknél fontos, hogy miért szeretnénk kicserélni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól (NFH) megtudtuk: ha nincs minőségi kifogás, csak meggondoltuk magunkat, például nem tetszik a színe, nem jó a mérete, akkor nem élhetünk csereigényünkkel. Ezért körültekintően érdemes vásárolni, és mindenképpen fel kell próbálni a terméket.Ha ajándékba vásárolnánk ruhaneműt, célszerű tisztázni a boltban, hogy ha nem jók a méretek, utólag kicserélik-e. Egyes üzletláncok biztosítanak erre egy időtartamot, de a saját üzletpolitikájuk miatt – tehát nem jogszabályi felhatalmazás alapján – történik ilyenkor a csere.
A gyártó bizonyít
Ha egy termék hibás, a szavatossági igények érvényesítésére jogszabályi előírások vonatkoznak. A vevő a vásárlás időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit.Hat hónapig vélelmezni kell, hogy a hiba gyártási eredetű, tehát már a vásárlás időpontjában megvolt, ennek az ellenkezőjét szakvéleménnyel kell bizonyítania az üzletnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén az eladó köteles bizonyítani, hogy a termék az eladás időpontjában megfelelt a minőségi követelményeknek, tehát a hiba oka a vásárlást követően, a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság példája szerint, ha a vásárolt termék hibás volt, például egy fürdőruha anyaghiba miatt kinyúlt, kifakult, akkor a fogyasztó két lépcsőben, érvényesítheti szavatossági igényeit.
Az első lépcsőben a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, amelyek közül – főszabály szerint – ő választhat, de a választási jogát az arányosság elve korlátozza. Vagyis a vásárló nem választhat, ha annak teljesítése lehetetlen – mert például a termék kifutó modell –, vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Az NFH a cserével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztó csakis olyan terméket köteles elfogadni, amely adottságait, tulajdonságait, illetve egyéb ismérveit tekintve a korábbival azonos.
A második lépcsős szavatossági igény az árleszállítás, a hiba fogyasztó általi kijavítása vagy mással történő kijavíttatása a vállalkozás költségére, és az elállás. Ezen igények érvényesítésére – amelyek közül szintén a fogyasztó választhat – akkor van lehetőség, ha a fogyasztónak a kijavításra vagy kicserélésre nem volt joga, vagy azt az eladó nem vállalta, illetve nem végezte el megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül.
Szabály minden üzletre
A fogyasztóvédelem szerint a jogi szabályozás egységes, és minden ruházati kereskedelmi egységre vonatkozik.Ha a fogyasztó sérelmezi az üzlet eljárását, akkor ezt a vásárlók könyvébe bejegyezheti, és annak egy példányával a megyei vagy a fővárosi kormányhivatalhoz nyújthat be panaszt. A kormányhivatalok kivizsgálják ezeket az eseteket, és ha szükséges, az üzletben ellenőrzést, illetve próbavásárlást is tartanak.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éves vizsgálati program alapján rendszeresen ellenőrzi az üzletek tevékenységét, a szavatossággal és jótállással kapcsolatos ügyintézését. A minőségi kifogásról az eladó köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak másolatát a fogyasztó részére átadni. A vásárlók könyvében tett bejegyzéseket, illetve az azokra adott válaszokat is ellenőrzi a hatóság.
A vevő lehetőségei
Rendeltetésszerűen használt, mégis hibás termék esetében kérheti az üzlettől a ruha kicserélését vagy kijavítását.Kérhet árleszállítást, a hiba javítási költségeinek megtérítését, illetve elállást is, ha a cserét vagy a javítást nem vállalja az üzlet.
Minőségi probléma esetén az üzlet köteles jegyzőkönyv felvételére, amelyről a vevőnek mindenképpen kapnia kell egy másolatot.
Ha nem elégedett az üzlet eljárásával, bejegyezheti problémáját a vásárlók könyvébe, ezután fordulhat a kormányhivatalhoz.