Látványos béremelkedés

Nominális értéken 6,8 százalékkal nőtt az átlagkereset a versenyszférában egy év alatt, míg reálértéken 5,8 százalékos volt az emelkedés. Januárban az átlagos bruttó bér 263 ezer forintot tett ki, ugyanez jutalmak nélkül számítva pedig 247 ezer forintot. Hazavinni átlagosan 175 ezer forintot tudtak a piaci szférában alkalmazottak.

Összehasonlítva, a költségvetési szférában - az átlagosan nettó 50 ezer forint körül kereső közfoglalkoztatottakat nem számítva, akik az állami alkalmazottak kerek 20 százalékát képviselik - a piacinál gyorsabb ütemben nőttek a keresetek egy év alatt: reálértéken 10,5 százalékkal. Ezzel az emelkedéssel az állami alkalmazottak átlagkeresete megközelítette a versenyszférában dolgozókét: januárban a bruttó átlagbér 262 ezer, a jutalom nélküli, rendszeres bruttó bér 258 ezer, míg a nettó átlagbér 174 ezer forintot tett ki.

Feldolgozóipar

A GDP-termelés több mint ötödéért felelős feldolgozóiparban 6,6 százalékkal nőttek a nettó (nominál)bérek egy év alatt, ami szép bővülésnek mondható, noha az a versenyszféra átlaga alatt van. Mindeközben a létszám is számottevően nőtt: 18 ezer fővel 642 ezer főre.

Kereskedelem

A munkaerőhiánnyal küzdő szektorok listáján az elsők között szereplő kiskereskedelmi szektorban kiemelkedő béremelkedést láthattunk, különösen a nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelmi egységekben (ide tartoznak az élelmiszerláncok, a nagy multi bevásárló központok, kisebb vegyesboltok), ahol több mint 8 százalékos volt a fizetések bővülése. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a multik jelentős béremelésekre kényszerülnek idén a munkaerőhiány miatt, minden bizonnyal ezt tükrözik ezek a számok is.

A munkaerőhiány meglétét a létszámadatok is alátámasztják: most januárban körülbelül 2300 fővel kevesebben dolgoztak ezekben a nem szakosodott (élelmiszer jellegű vagy iparcikkeket áruló) vegyesboltokban. Megjegyzendő, hogy mindezért szinte egészében a részmunkaidősök számának csökkenése felelt, a teljes munkaidősök létszámában nem volt számottevő különbség a két január között.

Érdekes, hogy van, ahol csökkentek a rendszeres bruttó fizetések: ez arra utalhat, hogy átalakították a javadalmazási rendszert és a jövedelemnek már nagyobb része érkezik jutalomként.

Vendéglátás

Komoly munkaerőhiánnyal küzd a vendéglátóipar is ahol, ahol szintén jó nagy, 9 százalék feletti ugrást láthattunk a nettó béreknél januárban.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a fizetések ebben az ágazatban továbbra is nagyon alacsonyak, a rendszeres bruttó nem éri el a 100 ezer forintot. A nettó bér nagyobb emelkedése itt is arra utal, a fizetések egy részét jutalomként kapják a dolgozók (pl. teljesítményalapon). Ettől függetlenül a bruttó rendszeres fizetések is 6,5 százalékkal emelkedtek. A szállodák és egyéb szálláshely-szolgáltatók esetében lassabb ütemben, 5 százalék körül emelkedtek csak a fizetések.

Összességében tehát nagy a szóródás az egyes munkakörökért járó fizetések és azok emelkedése között, de több területen is nagy ugrásokat láthattunk. Ehhez sok helyen az egyre feszesebb munkaerőpiacból fakadó munkaerőhiány is hozzájárulhatott, hiszen a magyarországi cégeknek már sokszor a környező országokkal is fel kell venniük a versenyt a munkaerő toborzása során. Mindez persze egy természetes és elkerülhetetlen bérfelzárkózási folyamatnak is a része, hiszen európai, sőt, régiós viszonylatban is nálunk az egyik legolcsóbb még mindig a munkaerő.

IT-szektor

Évek óta hallani, hogy milyen sok szakember hiányzik az IT-szektorból, nem véletlen, hogy itt is szépen bővültek az (itthoni viszonylatban) amúgy is magasnak mondható bérek. A nettó 318 ezer forintról 336 ezer forintra, míg a rendszeres bruttó átlagkereset 428 ezer forintról 449 ezer forintra nőtt egy év alatt. Bár a magas bérszínvonal miatt százalékosan nem itt volt a legmagasabb a bérnövekedés, összegszerűen kiemelkedőnek bizonyul így is.

Érdekes számokra bukkantunk a statisztikák böngészésekor: a távközlési szektorban irreálisan magas bérnövekedési számokat tart számon januárra vonatkozóan a KSH, a vezeték nélküli távközlésben (a mobilszolgáltatóknál) papíron több mint 30 százalékkal emelkedtek a rendszeres bérek is, ráadásul nem is akármilyen összegben. Úgy sejtjük, itt valami módszertani változás állhat a háttérben, nem pedig valós béremelkedés. Erről megkérdeztük a KSH-t, amint választ kapunk, azt megosztjuk.

Az informatikai szektorban egyébként négyezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma egy év alatt, a távközlésben pedig 900 fővel csökkent. Ez utóbbihoz minden bizonnyal a Magyar Telekom létszámleépítése is hozzájárult.

Szolgáltatások

Ami a szolgáltatószektort illeti, az adminisztratív, illetve szolgáltatást támogató területeken szintén szép fizetésemeléseket láthatunk. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a nagy szolgáltató központok (SSC) is. A rendszeresnél jóval nagyobb nettó fizetésemelkedések itt is bónuszokra utalhatnak.

Szokatlanul nagyot ugrott a telefoninformációs (pl. call centeres) tevékenységet végzők fizetése is: a rendszeres keresetük több mint 20 százalékkal emelkedett, ami itt is inkább valamilyen módszertani változásra utal, mintsem valós növekedésre.

Az adminisztratív és szolgáltatást támogató munkakörökben egyébként több mint négyezerrel bővült a létszám, 149 ezerre.

A négy főnél több embert foglalkoztató cégeknél lévő jogászoknál 10 százalék feletti volt a béremelkedés. Persze itt is meg kell jegyezni, hogy a nettó bérek még mindig alacsonyak (158 ezer forint vs. 175 ezres országos átlagkereset), annak ellenére hogy egy presztízsnek vélt szakmáról van szó. Itt 4700 alkalmazottról beszélhetünk, számuk minimálisan csökkent tavaly januárhoz képest.